Az egészséges életmód alapjai
Az egészséges életmód nem csupán egy divatos kifejezés, hanem hosszú távú befektetés saját jó létünkbe. Testi és lelki egyensúlyunk megőrzése érdekében fontos, hogy tudatos döntéseket hozzunk a mindennapokban.
Táplálkozás – az alapok alapja
A kiegyensúlyozott étrend kulcsfontosságú. Törekedjünk arra, hogy étrendünk gazdag legyen zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban és minőségi fehérjeforrásokban. A megfelelő folyadékbevitel – elsősorban víz formájában – szintén elengedhetetlen.
Mozgás – a test motorja
A rendszeres testmozgás segít megőrizni fizikai állapotunkat és javítja közérzetünket. Nem szükséges élsportolónak lenni: már napi 30 perc séta, kerékpározás vagy könnyű torna is jelentős pozitív hatással bír. Az olyan mozgásformák, mint a jóga vagy a pilates nemcsak a testet, hanem a lelket is erősítik.
Mentális egészség – belső egyensúly
A rohanó világban kiemelten fontos a stressz kezelése. Szánjunk időt pihenésre, feltöltődésre és olyan tevékenységekre, amelyek örömet okoznak. A megfelelő alvás (napi 7–8 óra) szintén hozzájárul a kiegyensúlyozott élethez.
Tudatosság a mindennapokban
Az egészséges életmód nem egyik napról a másikra alakul ki. Apró, de következetes lépésekkel érhetjük el a legjobb eredményeket. Figyeljünk testünk jelzéseire, és alakítsuk ki saját, fenntartható rutinunkat.
Az egészséges életmód nem lemondás, hanem lehetőség arra, hogy energikusabban, kiegyensúlyozottabban és hosszabb ideig élhessünk teljes életet.
A cikket készítette: Sáfárné Kovács Judit
Föld napja
Április 22-én világszerte a Föld napját ünnepeljük, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet környezetünk védelmének fontosságára. Ez a nap emlékeztet bennünket arra, hogy bolygónk
természeti kincsei nem kimeríthetetlenek, és felelősségünk megóvni őket a jövő generációia számára.
A Föld napja mozgalom 1970-ben indult, és mára több mint 190 országban tartanak hozzá kapcsolódó eseményeket. Iskolák, civil szervezetek és közösségek szerveznek szemétszedési akciókat, faültetéseket, előadásokat és figyelemfelhívó programokat. Ezek az események mind azt szolgálják, hogy közelebb hozzák az embereket a természethez, és tudatosabb életmódra ösztönözzenek.
Mindennapi döntéseinkkel mi is sokat tehetünk a környezetünkért. Az energiatakarékosság, a szelektív hulladékgyűjtés, a műanyaghasználat csökkentése vagy a fenntartható közlekedési módok választása mind hozzájárulnak a Föld védelméhez. Apró lépések ezek, de együtt jelentős változást eredményezhetnek.
Miért fontos a Föld napja? A természet nem csupán erőforrás, hanem az otthonunk.
Tiszta levegő, ivóvíz, termékeny talaj mind olyan értékek, amelyek nélkülözhetetlenek az élethez. Napjainkban a környezeti kihívások egyre súlyosabbá válnak. A klímaváltozás, műanyagszennyezés, az erdőírtás és a biológiai sokféleség csökkenése mind olyan gond, amely azonnali cselekvést igényel. A Föld napja lehetőséget ad arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és átgondoljuk, hogyan élünk, milyen hatással vagyunk a környezetünkre, és mit változtathatunk. Ez a nap emlékeztet bennünket arra, hogy felelősséggel tartozunk a természetért.
Tegyük közösen élhetőbbé és fenntarthatóbbá világunkat!
A cikket készítette: Sáfárné Kovács Judit
III. Darts Matek Országos Csapatverseny
🎯Büszkék vagyunk tanítványainkra!🎯
A III. Darts Matek Országos Csapatverseny regionális döntőjének a Derecskei Bocskai István Általános Iskola adott otthont, ahol két vármegye hat tankerületének húsz legjobb csapata mérte össze tudását három kategóriában. A verseny során a diákok elméleti, gyakorlati és gyorsasági feladatokban bizonyíthatták rátermettségüket.
Iskolánkat két kategóriában is képviselték lelkes és tehetséges tanulóink:
✨I. kategória (3–4. osztály):
Szatmári Délia, Vass Bence, Jónás Benjamin, Huszti Gergő
Felkészítő pedagógus: Káscsák Anita
✨III. kategória (7–8. osztály):
Májuk Viktória, Nagy Orsolya, Madácsi Imre, Fülöp Bence
Felkészítő pedagógus: Száva Erika
Gratulálunk minden résztvevőnek a kitartó munkához és a szép teljesítményhez!👏
Móra Matek vármegyei verseny
📐✨Gratulálunk diákjainknak!✨📐
2026 március 30-án, a Móra napok keretében került megrendezésre a Móra Matek vármegyei matematika verseny döntője. A rangos megmérettetésre három levelezős forduló sikeres teljesítése után a Vántus István Általános Iskola négy tehetséges kisdiákja kapott meghívást.
Büszkék vagyunk rájuk a kitartó munkájukért, szorgalmukért és elért eredményeikért!👏 Gratulálunk a felkészítő pedagógusoknak: Méhészné Szabó Erzsébet, Dibácziné Tószegi Vanda, Káscsák Anita, Varga Tünde.
Szívből gratulálunk a döntőbe jutáshoz, és további sok sikert kívánunk nekik a jövőben!🌟
XXXIV. Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Verseny
🌿🌼Büszkék vagyunk diákjainkra!🌼🌿
A XXXIV. Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Verseny vármegyei döntőjének a szabolcsveresmarti Bucka-Lak adott otthont. A tanulók páratlan szépségű, természeti értékekben gazdag környezetben adhattak számot tudásukról.
Az iskolai fordulóból továbbjutott ötven 5–6. évfolyamos diák mérhette össze felkészültségét ezen a rangos megmérettetésen. A Vántus István Általános Iskolát két hatodikos és négy ötödikes tanuló képviselte.
Külön öröm számunkra, hogy Bakos Adél, az 5.a osztály tanulója, évfolyamának legjobbjai között kiemelkedve teljesített!👏🌟 Felkészítő pedagógus: Rebenkó Tímea tanárnő.
Gratulálunk minden résztvevőnek a kitartó munkához és a szép eredményekhez!🌱
Értesítés - Beiratkozás
Nyírbogát - Cikk
Nyírbogát, dél- nyírségi kisváros, szabálytalan alaprajzú, többutcás település. Már a kőkorszakban is lakott volt. Az ősi település a Korhány nevű dombon alakult ki. A „korhány” szó jelentése vár, sánc. Kezdetben földbe ásott veremházakban, később patics házakban éltek az emberek. Földvár is volt ettől a területtől 5 km-re, keletre. Eszközöket, edényeket is találtak. Ez mocsaras, lápos terület volt, így főként halászattal foglalkoztak, de madarásztak és gabonaféléket is gyűjtögettek. Később lakói új települést hoztak létre.
Mai lakóhelyünk futóhomokra települt. Az útvonal, amely mentén felépült, a legmagasabb homokvonulatot követte. Ennek mentén található a község határában az Alföld legmagasabb pontja a Hoportyó /183m/.
https://nyirbogat.hu/
A település neve eredetileg Bogát, talán egy Árpád korabeli vezérről nevezték el, aki a horka majd a gyula tisztséget töltötte be, s a magyar törzseket sóval látta el. Leszármazottai lettek a település földesurai. Más vélemények szerint a falu neve 1326-ban bukkant fel először egy nemes ember nevében. A név szláv eredetű, jelentése gazdag. 1907 januárja óta került a „nyír” előtag a település nevéhez.
1317-ből való az első írásos emlék, ami településünk létezését igazolja. 1967-ben ünnepelték a falu 650-ik évfordulóját, ekkor márványtáblát helyeztek el az iskola falán.
1326-ban a falu neve felbukkan egy nemes ember nevében. A XIV. században „Újbogát” nevű melléktelepülése is volt.
1328-ban saját, György nevű papja volt. Ekkor Piricséről, Encsencsről, Mihálydiból is ide jártak templomba.
1404-ben Luxemburgi Zsigmond, Bogáthy Fülöp fiát, Zsigmondot megfosztotta hűtlensége miatt birtokaitól, de később adományként azt visszakapta.
1410-ben a Bogáthy családé volt Kisléta és Gelse is.
1549-ben Bogáthy István - aki 1552-ben Szabolcs megye alispánja volt - 60 jobbágytelekkel rendelkezett, tehát kb. 500-an lakták a falut.
A XVI. században a reformáció hatására földesuraik reformátusok lettek, így a jobbágyaik is felvették ezt a vallást, az 1555-ös augsburgi vallásbékének megfelelően / „ akié a föld, azé a vallás”/. A református hit azért volt népszerű, mert a szertartások magyar nyelven zajlottak, így a prédikátorokat mindenki megérthette.
1558-ban Bogáthy Anna férjének, Kálnásy Mihálynak adta birtokrészét. Mellette más földesurak is voltak.
A XVIII. században a Bogáthyak birtokrésze Csicseri Ormós Györgyé volt, amikhez megszerezte a Vay birtok harmadát, amit a kincstár kobzott el a Vay családtól, mert nem tették le a hűségesküt. Újbogáton Csicseri Ormós Erzsébet kőházat építtetett.
1781-ben a Rácz család adományából megépült a református templom, ami kb. 40 évig állt. A mai templom 1823 28 között, késő barokk stílusban készül Az alapkő letételre 1823. április 26-án került sor. A faanyagot a Kárpátokból , a Tiszán úsztatták le, majd szekereken szállították tovább. A tégla Nagykárolyból érkezett. A templom É-D-i irányú. Az 1916-ban egy szélvihar által lesodort tornyát újjáépítették. 1900-ban Kerékgyártó István készíttetett orgonát.
https://nyirbogat.hu/
A baptista imaházat 1956-ban adták át és 1978-ban újították fel.
https://nyirbogat.hu/
1959-ben készült el a görögkatolikus templom, amelyet 2024-ben felújítottak és toronnyal látták el. 2005-be parókia épült a templom közelében.
https://nyirbogat.hu/
A XIX. századra földesurai kicserélődtek.1865-ben a bádeni nagyhercegség, Überlingen nevű városkájából származó Pscherer József /1844-1910/ birtokot vásárolt itt. A 1889-ben magyar nemességet nyert, később felvette a Bogáthy nevet. Címerük vörössel és kékkel négyszer vágott pajzs, 1. és 2. mezejében a vágásnál hatágú ezüst csillag látható. A 3. mezőben hármas zöld halom, rajta dohánnyal, a 4. mezőben búzakéve. Sisakdísz: három búzakalászt tartó oroszlán. Takarók: vörös-arany- kék-ezüst.(1) Jelmondata: „Suum cuique”- „ Kinek- kinek a magáét”
https://nyirbogat.hu/
Bogáthy József kiemelkedő közéleti tevékenységet folytatott, királyi tanácsosként és megyénkben is fontos tisztségeket töltött be. Településünkön 1884-től postahivatal épül, 1890-ben eklektikus stílusban pedig a Bogáthy-Kúria. A kastélyban libériás inas fogadta a nem ritkán országos szinten is ismert vendégeket. A családnak 2000 holdas birtoka volt, amelyen magas szintű gazdálkodás folyt.
Bogáthy Józsefnek és feleségének, daruvári Kacskovics Stefániának /1854-1921/ öt gyermekük volt: Flóra /1877-1942/, Miklós/1881-1916/, József /1887-1968/, Margit/1878-1887/, István /1882-1883/.(2)
Ifj. dr. Bogáthy József gróf Tisza István miniszterelnök személyi titkára volt. Felesége Madách Gabriella / Ella/, Madách Imre testvérének Károlynak az unokája volt. Így kerülhetett a drámaíró íróasztala a kastélyba / ma a Báthory István Múzeum őrzi/. Az oroszok 1945 október 18-án érkeztek településünkhöz. Ezt az időszakot a Bogáthy család Budapesten vészelte át. Ifj. dr. Bogáthy József a Farkasréti Temetőben nyugszik. A család néhány tagja a régi temetőben van elhantolva. Síremléküket az önkormányzat 2013-ban újította fel.
https://nyirbogat.hu/
Az Ormós család ma is látható sírhelye a templom dombon áll. 1870-ben nyílt a 471-es főút melletti régi temető, amit köznyelven Zsigásdónak neveznek.
A település legrégebbi épülete több, mint 250 éves /ma tájház/, az Ormós családé volt. Régen kb. kétszer hosszabb volt, mint ma. Szobái és folyosója még ma is boltíves. Az egykori tornácot üvegfallal zárták le, alatta pince húzódik. 1896-ban a Millennium alkalmából, emléktábla került az akkori iskola falára „Éljen a magyar” felirattal.
1911-ben vasút épül egy magyar-holland rt révén. Ez megkönnyítette, hogy a faluban megtermelt árukat a debreceni piacra vigyék. Az I. világháborúban 32 falubeli vesztette életét. 1919 nyarán a román csapatok átvonultak településünkön is, akik megbüntették a direktórium tagjait is.
A Nagyatádi féle földreform törvény következtében 1-2 holdas földeket és házhelyeket osztottak a legszegényebbeknek. Ekkor született a házhely nevű u falurész / Ady, Teleki, Bethlen utcák /, meghosszabbították a Jókai és Bocskai utcát is. 200 fő kapott földet /944 kh/, 185 házhelyet osztottak.
1922-től volt orvosunk. 1926-ban két bába tevékenykedett, 1928-ig a nyírbátori szülőotthon megépüléséig. Az 1920-as évektől nyílt gyógyszertár. 1960 orvosi lakást és rendelőt építettek. 1968-ban készült el az új gyógyszertár.
1922-ben alakult a Hangya Szövetkezet, amelynek elnöke a református lelkész lett. 1938-tó új üzletet építettek kocsmával, tejcsarnokkal, raktárral, lakással, hídmérleggel. Az ÁFÉSZ 1978-ban adta át az ÁBC-t. 1922-29 között csendőrőrs működött Nyírbogáton.
1923-tól már volt telefon a településen,1926-ban elkezdtek tárgyalni az áram bevezetéséről, de erre csak 1955-ben kerül sor.1928-tól üzemelt az első fúrt kút. 1979-ben épült ki a vízvezeték rendszer. 1974-ben készült el az új posta.
Az 1929-33-as válság nálunk is éreztette negatív hatását. Ebben az időben telepítették be Jonatán almával a földek egy részét, a futóhomok megkötésére akácot ültettek, s megkezdődött a méhészkedés.
1547-ben Nyírbogáton valószínűleg már volt iskola, itt maga a pap, majd a fiatal diákok tanítottak. Az 1782-es feljegyzések szerint már két tanító volt. Az 1820-as 4 osztályos „Nemzeti Oskola” tervezete szerint, négy, ha erre nem volt mód három tanító látta el a feladatokat. Természettudományokat 4. osztálytól ta-nultak. Kiemelkedő cél volt a vallás, énekek és imádságok tanítása, a jó maga-viselet kialakítása. 1880-ban új iskola épült, ahol fiúk tanultak, egy újabb épület 1899-ben készült el. Ekkor kerül sor a zsidó iskola megnyitására is.
1918-tól Kardos István lett a református iskola tanítója, majd 1923-1948-ig, az államosításig igazgatója, aki sokat tett településünk történelmének kutatásáért. 1923-tól lettek koedukáltak az intézmények. 1924-tól már katolikus iskola is létesült, amelyben római és görög katolikus növendékek is tanultak. 1930-ban 492 tanköteles tanulóra jutott 8 tanító és 8 tanterem. 1929-re 3 tantermes, szertáras új
iskola készült. 1945-ben a református és katolikus iskolát összevonták, s iskola nyílt az István tanyán is. 1954-től a kastély is iskolai épület lett. 1968-ban az 1929-ben épült református iskola falán /ma Ifjúsági Ház/ működésének 420. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el. 1980-ban épült fel a mai iskola, amelyet 6 éve kibővítettek, felújítottak.
https://nyirbogat.hu/
Kezdetben az óvoda a Baksay-házban működött, amely 1973-ban az átalakított Korniss házba költözött, majd 1978-ban újabb két teremmel bővült. 1976-ban az István tanyán is volt foglalkoztató terem. Az intézmény több felújítás után 2025-ben nyerte el mai formáját.
A II. világháborúban 76 nyírbogáti katona veszett oda, közöttük többen a Don folyónál. 1944. október 18-án értek a településre az oroszok Encsencs felől. A központi iskola bár lövést kapott, itt volt a katonai kórház. Megalakult a nemzetőrség, a parancsnokság a Kúriában volt. 1945. március 15-én elkezdték a birtokok felosztását. 1948-ban államosították a Bogáthy kastélyt amely, ahogy fentebb említettemként iskola, majd a Rákóczi MGTSZ irodája volt. Miután magánkézbe került többször felújították és ma szállodaként üzemel.
https://nyirbogat.hu/
Az egykori Baksay ház lett az Idősek Otthona, ami 2020-ban újult meg. 1971-től Takarékszövetkezet működött Nyírbélteki központtal, a mai épületet 1976-tól használták a megszűnésig.
1978-ban lett a település nagyközség, 2021. szeptember 1-től pedig városi rangot kapott. 1996-ban, a Honfoglalás 1100. évfordulóján emlékkövet állítottak az iskola udvarán. A református ótemetőben található iskolánk névadójának, a zeneszerző Vántus Istvánnak a kopjafája.
https://nyirbogat.hu/
Bíró Lajos szobrászművésznek két alkotását is megtekintheti az ide látogató. A tájház előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc, a Polgármesteri Hivatal előterében Bogát-vezér szobra.
https://nyirbogat.hu/
Az elmúlt években termelői piac, bölcsőde, agrárlogisztikai központ, iparipark, új sportpálya, kerékpárút, bringapark készült.
Az összefoglaló elsősorban Fábián Károly: Nyírbogát története /Nyírbogát, 1991/ alapján készült.
1. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.:dr. Borovszky Samu.Budapest, 1900. https://mek.oszk.hu/hu/
2. Komiszár Dénes kézirata, 2013
A cikket készítette: Somlyai Lászlóné